A kollagénnek rengeteg jó tulajdonsága van.

Maga a kollagén szó a görög „kolla” szóból ered, ami ragasztót, ragacsos anyagot jelent. A kollagén szinte minden sejtünkben megtalálható, nagyon sokféle biokémiai folyamat résztvevője a szervezetünkben. Ragacsos, gélszerű állaga miatt a test ragasztóanyagának is lehetne hívni. Kollagén tölti ki a sejtjeink közötti tereket, szilárdítja csontjainkat, rugalmassá teszi az ízületeket, porcokat. Megtalálható a szerveinkben, az izmokban, a bőrben, a körmökben, a fogakban, a vérerekben, az inakban és az emésztőrendszerben is. Több fajta kollagén létezik, mindegyik másért felelős a szervezetben, de a legtöbbje – 90 %-a – az „1-es típusú”. Ez a típus a leggyakoribb. Ide soroljuk a bőrt, az inakat, az érrendszert, a szervek kötőszövetét és a csontozat fő összetevője is ez a fajta kollagén (1).

A kollagén tehát olyan anyagokkal lát el bennünket, amelyek nagyon fontosak kötőszöveteink, véredényeink, bőrünk és bélrendszerünk, csontozatunk, immunrendszerünk egészségének megőrzése érdekében.

Emellett igen nagy vízmegkötő képességű. Ha elegendő áll rendelkezésünkre belőle, a szövetek szépen ki vannak párnázva, az ízületekben éppúgy, mint a bőrünkben. A kötőszöveteket a narancsbőrrel együtt is szokták emlegetni. Narancsbőr akkor alakul ki, ha gyengék a bőr alatti kötőszövetek, amelyek könnyebben engednek utat a ráncok kialakulásának is.

Az úgynevezett izompólyák hálóként szövik át a szervezetet, beburkolják a szerveket, az izmokat, a csontokat, a véredényeket, az idegpályákat. Hol kocsonyásak, hol inasak, hol rugalmasak, hol kemények. A szervezet minden sejtjét összekötik egymással, és rengeteg idegvégződést foglalnak magukban. Az izompólyák kollagént és ellasztint tartalmaznak.

A kollagén legnagyobb arányban a bőrünkben található. A kollagén azonban gyorsan lebomlik. 35 éves kor körül a természetes kollagén termelés csökkeni kezd, melynek negatív hatásait elkezdjük megtapasztalni. 40 éves korra a kollagén még gyorsabban kezd kiürülni a szervezetben, és már nem is tudjuk olyan gyorsan előállítani. 60 éves korra a testünk kollagén tartalmának több mint fele eltűnik. A korral járó változások mellett több más befolyásoló tényező is van, ami hat a kollagén termelésre, pl. genetika, dohányzás, környezetszennyezés, túl sok napsugárzás és étrendi hiányosságok. Ezért is fontos, hogy napi rendszerességgel fogyasszunk kollagén tartalmú ételt (bőr, porc, csont, stb.), italt (csontos, inas, porcos, bőrös részekből kifőtt), melynek kiváló forrása a csontleves alaplé, akár italként fogyasztva, akár főzéshez felhasználva.

A szervezet fehérjéinek 1/3-a ideális esetben kollagén típusú fehérjékből áll. Régen felmenőink az állat szinte minden részét feldolgozták, elfogyasztották, ezáltal az ideális kollagénbevitel biztosítva volt. Ma, amikor leginkább színhúsokat fogyasztunk, az egyéb, kollagénben gazdag részek fogyasztása háttérbe szorult, különböző ünnepi alkalmakra korlátozódott, ezért a kollagén-fogyasztásunk lényegesen lecsökkent. A csontleves alaplé rendszeres használata a mindennapi, modern étkezésünk során egy nagyon egyszerű és ízletes módja annak, hogy biztosítsuk azokat a tápanyagokat, melyeket a tradicionális kultúrák nagyra értékelnek (2,3,4).

Források:

1. Sylvie Ricard-Blum: The Collagen Family. Cold Spring Harb Perspect Biol. 2011 Jan; 3(1): a004978.
2. https://szabogalbence.hu/az-elfeledett-kollagen-avagy-a-szinhus-veszelyei/
3. https://chriskresser.com/nose-to-tail-eating-everything-you-need-to-know/
4. https://www.westonaprice.org/health-topics/traditional-diets/old-world-traditions-thrive-in-modern-romania/